Összes oldalmegjelenítés

2012. november 30., péntek

23.)Fejezet

Sziasztok
:3

Ehhez a részhez hozzá fűzni valóm nincsen*.*


Viszont Emmának nagyon köszönöm a lelkesítő beszédét!!

Köszönöm

Jó olvasást!




Londonba úgy érkeztünk meg mint a jó gyerekek. Persze Louis volt a legkíváncsibb de mégse mondhatom el neki mit csináltunk. Az titok!
-Nem tudom mikor jövök, de sietek! -Nyomott gyors puszit arcomra kedvesem majd kisietett az ajtón.
-Hova ment Niall?- Jött ki a konyhából Zayn félmeztelenül. Inkább elfordult majd megvontam a vállam.
-Azt hittem, együtt van dolgotok.
-Hát nem. Ma épp szabad napunk van! -Ült le mellém a hatalmas krém színű kanapéra.
-Végre. -Sétált le Harry is.
-Mi végre? -Értetlenkedett Liam. Huhh de jó, mindenki itt van csak Niall lépet le titokzatosan.
- Nem kell menni őrült,sikítozó tini lányok közé és eljátszani, hogy mi vagyunk a világon a legboldogabbak. -Grimaszolt Harry.
-Ma pihenés vagy terveztetek valamit? -Nézett végig az álmos társaságon Zayn.
- Szerinted? Bár én találkozom Eleanorral délután. - Vakarta meg tarkóját Lou.
-Ma lazulás és lustulás. -Közölte Harry.
-Hát akkor én elmentem. -Álltam fel.
-Hova?- kíváncsiskodott Harry.
-Még nem tudom. Talán...elmegyek egyet sétálni. -Vontam meg vállam és az emelet felé indultam.
-Ne menjek veled? -Kiabált utánam Harry.
-Nem kell. -Válaszoltam.
Bementem a Niall-el közös szobánkba. Bementem a gardróbba majd körülnéztem mit is vehetnék fel egy enyhe őszi napon. Végül döntöttem egy sötétkék farmer nadrágban, egy rövid ujjú pólóban,és egy lenge kis kardigánba.
A fiúk háza jól elvan rejtve a belvárostól így elég sokat kellet sétálnom mire végre találtam egy parkot ahol emberek is voltak. Végig sétáltam a parkon keresztül míg a vígan szaladgáló gyerekeket, a szerelmes párokat és az eleven kutyusokat akik épp a gazdájukkal játszottak.
Leültem egy eldugott padra. Remek volt a friss levegőn kicsit kiüríteni a fejem bár ennél jobban már nem ment. Nem bírtam sokáig egy helyben ülni így elindulta valamerre. Csak sétáltam a Londoni utcákon csodálva a város szépségét. Már azt se tudtam merre felé vagyok. Elhaladtam egy ajándék bolt mellet. Bementem. Gondoltam veszek Niall-nek egy bögrét szülinapja alkalmából. De sikerült majdnem a fél boltot felvásárolnom neki.
Épp, hogy kiértem az üzletből Niall hívott.
-Szia.
-Szia, merre felé vagy?
-Eljöttem kicsit sétálni. Otthon vagy már?- Kérdeztem.
-Most indulok haza.
-Értem jössz?
-Persze. Hol vagy? -Itt körülnéztem.
-Gyere a London Eye-hez. Ott várlak.
-Rendben.
-Puszi. -Nyomtam ki a telefont és elindultam az út túloldalára ahova a találka lett megbeszélve.
Pár perc múlva már haza felé tartottunk.
Az út és még az este többi része is csendben és igazából sehogy se telt.
Mindenki elvolt a saját dolgával.
Mindig attól féltem, hogy megszeretek valakit és egy ideig jó, amíg tudsz a másiknak újat mutatni, amíg megvan a varázs kettőtök között. Úgy gondoltam ez a házasság után jön el. Ez elég hülyén hangzik de amikor elvesz egy férfi egy nőt utána már van egy rendszer az életükbe amit semmi szórakozással nem rúgnak fel. Féltem,hogy a mi kapcsolatunkból is elfogyott/ el fog fogyni és utána már csak úgy vagyunk egymás mellet.

Imádtam Niallt. Viszont mindennap támadások. Utálkozó üzenetek és gazdáik. De erősnek kell lennem. Niall miatt.
Az emberek egyszerűen nem tudják elfogadni, hogy boldogok vagyunk. Mindenáron tönkre akarnak tenni minket. Őt. A bandát. Mindegy. Csak legyen valami szaftos pletyka az újságban.
Képesek házasságokat, szerelmeket, boldog embereket tönkre tenni csak hogy megkapják a jutalmat érte. Szörnyű. Undorító!

Este már épp a lefekvéshez készülődtünk mikor telefonom vad csörgésbe kezdett.
-Ismeretlen. -Néztem a kijelzőt.
Ujjam a képernyőre helyeztem és elhúztam a kis zöld ikont.
-Jó estét kívánok Kate Winbowot keresem. -Hadarta egy szúrós, mély női hang.
-Én lennék az. -Szóltam halkan.
-Egy Párizsi modellügynökségtől hívom. Ha jól emlékszem tavaly decemberben jelentkeztek hozzám míg csereprogramon voltak. -Hát itt teljesen lefagytam. El is felejtettem! Sophie-val csak hülyülésből töltöttük ki a lapot és mentünk el a fotózásra...gondoltunk úgy se vesznek fel minket. -Örömmel közlöm önnel, hogy a fényképek tetszettek a kollégáimnak. Szeretnénk együtt dolgozni magával itt Párizsban. -Köpni, nyelni nem tudtam. Velem? Párizsba?
-Ezt még át kell gondolnom! -Mondtam rémülten.
-Rendben amint átgondolta, hívjon. Viszont hallásra. -A nő már le is tette. Most ez jó? Vállaljam el? De mi lesz Niall-el? Nem hagyhatom megint szenvedni! Nem, nem vállalom el! De végül is...NEM! Beszélnem kell Harryvel!
-Harry!! -Dörömböltem ajtaján remélve, hogy még nem alszik.
-Mi van? -Dörzsölte meg szemét álmosan majd berontottam a szobájába.
-Beszélnünk kell, sürgős! -Ültem ágya szélére és vártam míg ő is leül.
-Mi a baj? -Elmeséltem neki mindent. Az elejétől a hívás végéig.
-Niall összeroppanna! -Kezdte. -De te sem adhatod fel a jövődet és ülhetsz életed végéig itthon! Ő eljárhat koncertezni, bulizgatni, szórakozni. Éli az életét amíg te hol vele mehetsz hol nem de inkább az útólsó. Mit szoktál itt csinálni egyedül? Takarítasz! Tizenhét éves leszel könyörgöm! Most neked is élned kéne az életedet nem pedig ide bezárva lenni.
-De Niall szeret engem! -Mondtam csalódottan, mert fájt amit mondott viszont igaza is volt.
-De a szeretete nem adja vissza neked a fiatal éveidet! -Basszus! Nem bánthatom meg! Ki van zárva!
-Inkább ülsz itthon hetven éves korodig amikor meghalsz az unalomban? -Nézett kérdően. Várt egy pár másodpercet majd folytatta. - Szerelmet még találhatsz, de fiatal soha nem lehetsz újra. Ezt jegyezd meg! -Majd lefeküdt az ágyába. Szomorúan baktattam ki a szobából. Gondoltam Niall már úgy is alszik. Felhúztam meleg téli kabátomat majd kimentem az udvarra. Helyet foglaltam a virágoskert közepén álló padon majd meredtem a sötét éjszakába.
Percekig ott ültem és csak néztem a távolba. Nem gondolkodtam. Túl sok a gondolat és fáradt vagyok most ehhez. Egy meleg kéz simított végig vállamon majd tulajdonosa leült mellém.

2012. november 9., péntek

22.) Fejezet


Sziasztok :3
Nagyon sajnálom a lemaradást, de most hosszú résszel érkeztem*.*
Remélem tetszik majd és írtok kommenteket!
Mivel kellenek a kritikák így 3 komment és következő!
Ne haragudjatok, hogy ilyen szőrős szívű vagyok de úgy gondolom nem csak ketten olvassák a blogom így össze tudjátok hozni a 3-at főleg,hogy nektek 3 perc de nekem ez 4 órámba telt!
De azért szeretés van♥
Ja és Emma, Vicsi ti nem fogjátok szeretni ezt a részt! :P
>Bocsi de nem érzem magam elég mocskosnakxDD<
Jó olvasást!*.*♥





Amerika bámulatba ejtő hely. Mindenhol vidámság, tele van élettel. Napközben volt lehetőségem járni a városokat és mindet megnézni míg a fiúk épp dedikáltam vagy épp koncerteztek. Persze egy csomószor é is ott voltam.
Amikor nem volt semmi fontosabb dolgunk elmentünk a Floridai Disneyland-be mivel Liam egész úton ezzel idegesített mindenkit.
Pár napra Eleanor és Perrie is csatlakoztak hozzánk, akkor ők romantikáztak. Niallel rengeteg időt tudtam kettesben eltölteni hála' istennek!
Bejártuk az egész országot.

-Kate, figyelj rám! -Simogatott meg Niall a kocsiban mikor épp California felé tartottunk.
-Mond. -Fordultam felé és mosolyogtam rá.
-Tudom, hogy féltékeny vagy a sok lányra akik megrohamoznak minket nap mint nap. De nem kell félned! Nekem egyik se jelent annyit mint te! -Ölelt át.
-Niall. Eszembe se jutott, hogy féltékeny legyek. -Nevettem el magam.
-Huhhh...akkor jó. -Nevetett velem.

Lezajlott a már jól megszokott ütemű koncert.

Csukd be a szemed! -Takarta el kezével szememet Harry.
-Héé, mit csinálsz? -Kezdtem vad kapálózásba.
-Nyugodj meg királylány.
- Hova megyünk?
- Mindjárt meglátod!

Bevezetett egy szobába majd elengedett. Egy gyertyafénnyel teli szobába léptünk ami tele volt szórva rózsa szirmokkal. Harry kiment becsukva maga után az ajtót.
Helyet foglaltam a megterített asztalnál majd vártam azt a személy akit legszívesebben azonnal letámadtam volna mikor megláttam öltönyben és egy üveg pezsgővel.
-De ciki. Én nem vagyok kiöltözve. -Játszottam a kétségbeesettet.
-Te így is gyönyörű vagy! -Ült le velem szembe.
-És mit ünneplünk? -Kezdtem vizslatni a vacsorát.
-A szerelmünket. -Csókolta meg kezem.
Imádtam, hogy amikor akár csak egy szabad perce is van rám gondol. Felbecsülhetetlen dolog volt számomra, hogy itt volt nekem. Soha nem értettem azokat az embereket akik tűzbe mentek volna valakiért. Soha nem éreztem ezt az érzést hiszen futó galandokból soha nem lesz ilyen nagy a szerelem. De Niall megtanított szeretni, bánni az érzelmeimmel. Mellette nem csak egy lány vagyok, hanem az a lány! Niall barátnője. Fantasztikus érzés mikor esténként bebújsz valaki mellé és átkarolva alszotok el. Reggelente érzed bódító illatát. Odabújhatsz hozzá amikor csak akarsz. Csókjai tele vannak vággyal és szenvedéllyel.
Csak remélni tudom, hogy egyszer minden ember lesz ilyen szerencsés, hogy átélje ezt.

-Annyira hiányozni fogsz! -Fordultam vissza a reptérről még egy pillantást vetve Amerikára. Az álmok országára.
Felszálltunk a repülőre majd elindultunk Anglia felé.



Kiérve a terminálból kirázott a hideg így gyorsan elő kerestem mellényemet majd elindultam a taxi felé. A forró időjárásról áttérni az esőre kicsit nehéz volt de meg lehet szokni. Niall-el megbeszéltük, hogy haza megyek egyedül ő meg majd utánam jön.
Kiszállva a ház előtt megláttam John akihez csak úgy száguldottam oda.
Jó erősen magamhoz öleltem majd adtam neki egy puszit.
-Jaj de örülök neked, Kate!
-Én is neked John bácsi.
-Mennyit változtál három hónap alatt! -Nézett végig rajtam.
-Dehogyis! -Nevettem.
Bementünk a meleg házba ahol Mary szokás szerint a konyhába sürgött forgott, Justinka pedig a nappaliban játszott.
-Sziasztok. -Köszöntem hangosan. Mind a ketten átöleltek majd hagyták, hogy kipakoljam a bőröndjeimet.
Mire elpakoltam minden elég késő volt így bedőltem ágyamba.
Kaptam egy SMS-t Niall-tól,hogy csak holnap délután tud jönni szóval holnap összefutók reggel Sophie-val.
Ő sajnos nem tudott eljönni Amerikába mivel fősulira tanult egész nyáron.

Másnap találkoztam Sophie-val és az egész napot szinte együtt töltöttük.
Beszélgettünk arról, hogy elmegy egy orvosi egyetemre, na itt szoba került, hogy én mit fogok csinálni. Mivel csak egy érettségim van és egy rendezvény szervezői igazolványom így elkezdek először csak szülinapi bulikat rendezni.

Este már Niall is átjött.
-Szeretlek- Csókoltam meg.
-Én is te marharépa. -Elsöpört egy tincset a szemem elől majd megölelt.
-Van egy meglepetésem. -Hajolt le az ágyam mellé. -Bontsd ki! -Nyújtott át egy sárga lezárt borítékot.
-Két repülő jegy Párizsba?! Úristen köszönöm Niall. - Borultam nyakába. -Fel kell hívnom Louist, hogy pakoljon. -Tettetem telefonhívást.
-Hééé...gondoltam együtt megyünk. -Nevettet.
-Rosszul gondoltad! -mondtam halál komoly arccal. -Nyúgi csak vicceltem. -Böktem oldalba. Öcsém, lassan beutazom az egész világot.
-Holnap indulunk?
- Igen de csak pár napról lenne szó. Sajnálom! -Nézett kiskutya szemekkel.
-Pár nap a mennyben tökéletes! -Öleltem meg.
Korábban lefeküdtük mivel elég korán indult a repülő.

Johnékat is meglepte a hír de megnyugodtak mikor mondtuk, hogy csak két napra megyünk.
Siettünk, hogy elérjük a Párizsi járatott.
Párizsban már nem volt olyan őrjítő hőség de még lehetett strandra menni. Hát mi ki is használtuk ezt az alkalmat egy jó nagy strandolásra. Persze, hogy az első célunk a csúszdapark volt.
Bejártuk egész Párizsot majd elfoglaltuk a szállodát.
Megbeszéltük, holnap csak romantikázni fogunk. Nem mintha nem azt csináltuk volna mindig mikor együtt vagyunk.
Este még gyorsan leszaladtam a portára egy törülközőért de amilyen sík hülye vagyok elfelejtettem melyik szobába vagyunk. Kerestem egy tíz percet mire vissza találtam.
-Niall hoztam türcsit! -Nyitottam be a kihalt szobába.
Az egész házban csend volt, kezdtem kicsit bepánikolni.
Benyitottam a hálószobába. Először el sem hittem amit láttam. Az ágy tele rózsaszirmokkal, mindenhol egy fehér gyertya égett.
-Hogy tetszik? -Jött elő Niall a gardróbból.
-Szóhoz sem jutok! -Tettem le a törülközőt egy kis asztalra majd közelebb léptem hozzá.
-Gyönyörű vagy ma este.- Simított végig derekamon.
-Te meg rohadt jóképű .- Mosolyogtam.
Óvatosan hátradöntött az ágyon majd nyakamat kezdte csókolgatni.

Reggel Arcomat égette a nap így inkább megfordultam.
Niall nézett velem farkas szemet. Rámosolyogtam jelezve tökéletesen vagyok.
-Élveztem a tegnap estét. - Mondta.
-Én is . -Pirultam el.
-Szeretlek. - Súgta.
- Szeretlek. - Válaszoltam.