5.)Fejezet
Nagyon szépen köszönöm az előző részhez a kommenteket!
Jól esik, hogy olvassátok és tetszik is.Ez a rész kicsit hosszabb lett de remélem nem bánjátok.
És hát akkor itt a rész:)
Nagyon szépen köszönöm az előző részhez a kommenteket!
Jól esik, hogy olvassátok és tetszik is.Ez a rész kicsit hosszabb lett de remélem nem bánjátok.
És hát akkor itt a rész:)
Ott
sétálgattunk a csillagos és alatt, kicsit még
fújt a szél de valahogy nem tudott érdekelni.
„Csak fogadásból!” ez járt
folyamatosan az agyamban. Miközben bámultam a kis
csillogó csillagokat és a sötétbe nyúló
árnyakat, egyszer csak érzem, hogy a fiú
megfogja a kezemet és össze kulcsolja az enyémmel.
Abban a percben kellemes érzés töltött el
tetőtől talpig. „Csak fogadás miatt! Nem szeretheted
őt! Hiszen úgyis elválnak majd útjaitok.”
-Minden
rendben? -kérdezte Niall egy fa előtt megállva.
-Persze!
Figyelj elég későre jár. Nem tudnál
engem haza dobni?
-De,csak...előbb...megadod
a számod?- zavartan vakarta meg a tarkóját.
-Igen,add
a telód. -Mosolyogtam, elvettem a készüléket
bepötyögtem a számomat majd a nevemet és a
„mentés” gombra tettem az ujjamat.
-Akkor
haza viszel?
-Mullingarba?
Nincs az messze ilyen későn? Úgyis reggelre érnél
haza , aludj nálam kora reggel meg haza viszlek.
-Hát....nem
tudom! Telefonálok egyet.
Kikerestem
Sophie számát a telefonomból, majd tárcsázni
kezdtem.
-Szia
, te merre felé vagy?
-Hello,
én? Nem inkább te? Amúgy meg úgy
döntöttem hogy túl késő van már a
haza úthőz szóval Zaynnél alszok és majd
csak reggel megyek vissza.
-Remek,
akkor én is itt maradok Niallnél aludni és ha
szépen megkérem haza dob!
Itt
ránéztem az említett személyre aki csak
egy aprót bólintott.
-Jól
van akkor otthon találkozunk. Szia. -köszönt el
barátnőm majd kinyomta a telefont.
-Hát
akkor gyere Kate az autóm ott áll a park előtt-
szólalt meg Niall.
Annyira
kedvesen bánt velem, hogy nem volt szívem elmondani a
fogadást de fáj , hogy csak szünet végéig
lehetünk együtt ami még két hét.
Beszálltunk a kocsiba és elindultunk. Egy nagy vas
kerítés előtt álltunk meg kb. harminc perc
múlva. Egy nagyon szép lakáshoz lépkedtünk
közelebb. Nem volt nagy olyan éppen kényelmes
nagyságú.
Szép
kertben sétáltunk végig mígnem elértünk
egy fa bejárati ajtóhoz. Niall közelebb lépett
és kinyitotta.
-Itt
te laksz egyedül? -Kérdeztem tőle a nappali
ajtófélfájának dőlve.
-Igen
és a mellettem lévő házban Zayn és a
másik oldalon Liam. Liam mellet lakik együtt Harry és
Lou.
-Hogy-hogy
te egyedül laksz?- Léptem hozzá közelebb.
-Hát....jó
kérdés! Nem tudom. Zayn elégé zárkózott
nem akart együtt lenni senkivel,Liam a barátnőjével
lakik együtt
,Harry
és Louis pedig csak egymással voltak hajlandó
lenni. Így hát én itt maradtam egyedül.
Ezért örülök, hogy most te itt vagy.- Láttam
rajta hogy elpirult.
-Jaj
de aranyos vagy-néztem bele mélyen a szemébe.
Kellemes
érzés áradt szét a testembe , Soha nem
éreztem még ilyet. Mintha ezer és ezer pillangó
repkedne a hasamba.
Minden
porcikám őt kívánta és elvesztem
szemében. Abban a reménnyel teli, csillogó kék
szemében. Biztonságban éreztem magam mellette de
ami fontosabb boldognak. „Szerelmes vagyok! Nem, beszélsz
hülyeségeket! Nem lehetsz szerelmes!”
Próbáltam
leállítani a szívem és az agyam közötti
vitát. Újra vissza tértem a földre és
erősen magamhoz öleltem Niallt.
Valahogy
úgy éreztem muszáj megölelnem. Biztos
meglepődött, mert pár másodperc múlva
ölelt csak vissza. Mélyen beszívtam édes
illatát majd óvatosan eltoltam magamtól.
* Niall *
Olyan édes volt ahogy hirtelen magához ölelt. Először nem tudtam mire vélni majd rájöttem hogy ez a pillanat életem legszebb pillanatai közé tartozik. Vissza öleltem és éreztem , hogy akár őrökké így tudnék maradni.
*Kate*
Újra a szemébe néztem , majd megszólaltam.
-Merre
találom a fürdőt?
-Balra
a második ajtó.-Mutatott a hosszú folyosó
felé. Elindultam, majd beléptem a fürdőbe.
Hatalmas káddal találtam szembe magam. Alig vártam
már hogy beleüljek és elmerüljek a hab hegyek
között. Miután megfürödtem rájöttem
hogy a ruhámat nem húzhatom vissza. Magamra tekertem
egy törülközőt majd megkerestem Niallt.
-Ké....Kérhetek
egy pólót és egy gatyát?
-Öhm,,persze.-Gyorsan elfordult, mert ugyan úgy kínos volt neki, mint nekem!
-Itt egy póló, megy egy rövid nadrág.
-Köszönöm szépen.- Vissza battyogtam a fürdőbe és magamra húztam Niall ruháit.
-Öhm,,persze.-Gyorsan elfordult, mert ugyan úgy kínos volt neki, mint nekem!
-Itt egy póló, megy egy rövid nadrág.
-Köszönöm szépen.- Vissza battyogtam a fürdőbe és magamra húztam Niall ruháit.
Fekete
koktél ruhámat egy szatyorba csomagoltam.
-Merre
felé fogok aludni?-Kérdeztem vissza érve a
nappaliba.
-A
vendégszobában. Ja még meg se mutattam. Gyere
utánam! Te itt fogsz aludni.-Nyitott be egy igen barátságos
szobába.
-Én
a fürdővel szembe lévő szobában. Hát
akkor hagylak aludni biztos fáradt vagy! Jó éjszakát.
-Jött oda hozzám magához ölelt majd a hajamba
nyomott egy puszit.
-Neked
is.-köszöntem el.
Niall
távozott én meg bele bújtam a frissen vetett
ágyba. Álmos voltam de nem tudtam aludni. Olyan egyedül
voltam. Átfutott az agyamon egy ötlet, felálltam
majd egy ajtó felé vettem az irányt. Bekopogtam
de válasz nem jött! „Biztos már alszik”
Annyira pofátlannak tartottam magam de az álmosság
eluralkodott rajtam. A nagy francia ágy felé vettem az
irányt majd bebújtam a fiú mellé.
Szerencsémre nagy ágy volt így nem is annyira
kínos. Hallottam, hogy szuszog majd rá pár
percre elnyomott az álom.
Reggel
arra keltem, hogy valaki az arcomat simogatja. Lassan elkezdtem
kinyitni a szememet és mily meglepő módon Niall
pislogott előttem egy Melegítő szerkóval a kezében.
-Jó
reggelt virágszál. Nem zavar, hogy az ágyamba
fekszel? Megdörzsöltem a szemem majd felültem.
-Jaj
tényleg, ne haragudj csak este nagyon egyedül éreztem
magam ezért gondoltam átjövök. Remélem
nem baj!
-Nem,
dehogyis! Jó volt arra kelni,hogy a lábad a számba
van!
-Uhh
booooocsi! Sajnálom!
-Jól
van megértelek. Néha én is így vagyok
csak engem nem vár egy csaj a vendégszobába.
Mind egy. Csináltam reggelit, kérsz?
-Persze,
farkas éhes vagyok.-Elmentem felhúzni az újonnan
kapott melegítőmet majd bementünk a konyhába
ahol már megvolt terítve.
-Óha,
ezt mint miattam?-Kérdeztem az asztalhoz ülve.
-Részben,,,,Tudod
amikor felkeltem még mélyen aludtál. Nem
akartalak felébreszteni. Felöltöztem aztán
bekapcsoltam a TV-t. Közben eszembe jutott, hogy enni kéne
valamit így hát bejöttem és elkezdtem
rántottát csinálni de gondoltam te is éhes
leszel szóval csináltam kettőnknek, megterítettem
és elmentem felébreszteni a hercegnőt.-Mondta majd
letette elém a tálat.
Niall
szedett nekem majd magának is.
-Köszönöm,
nagyon finom volt.-Mondtam majd megtöröltem a számat.
-Nincs
mit. Akkor mikor akarsz haza menni?
-Nem
tudom, egyáltalán mennyi az idő?
-Fél
tizenegy van.
-Okés,
telefonálok egyet ha nem baj!