♥ My story and the 1D ♥

 5.)Fejezet

Nagyon szépen köszönöm az előző részhez a kommenteket!
Jól esik, hogy olvassátok és tetszik is.Ez a rész kicsit hosszabb lett de remélem nem bánjátok.
És hát akkor itt a rész:)

Ott sétálgattunk a csillagos és alatt, kicsit még fújt a szél de valahogy nem tudott érdekelni. „Csak fogadásból!” ez járt folyamatosan az agyamban. Miközben bámultam a kis csillogó csillagokat és a sötétbe nyúló árnyakat, egyszer csak érzem, hogy a fiú megfogja a kezemet és össze kulcsolja az enyémmel. Abban a percben kellemes érzés töltött el tetőtől talpig. „Csak fogadás miatt! Nem szeretheted őt! Hiszen úgyis elválnak majd útjaitok.”

-Minden rendben? -kérdezte Niall egy fa előtt megállva.

-Persze! Figyelj elég későre jár. Nem tudnál engem haza dobni?

-De,csak...előbb...megadod a számod?- zavartan vakarta meg a tarkóját.

-Igen,add a telód. -Mosolyogtam, elvettem a készüléket bepötyögtem a számomat majd a nevemet és a „mentés” gombra tettem az ujjamat.

-Akkor haza viszel?

-Mullingarba? Nincs az messze ilyen későn? Úgyis reggelre érnél haza , aludj nálam kora reggel meg haza viszlek.

-Hát....nem tudom! Telefonálok egyet.

Kikerestem Sophie számát a telefonomból, majd tárcsázni kezdtem.

-Szia , te merre felé vagy?

-Hello, én? Nem inkább te? Amúgy meg úgy döntöttem hogy túl késő van már a haza úthőz szóval Zaynnél alszok és majd csak reggel megyek vissza.

-Remek, akkor én is itt maradok Niallnél aludni és ha szépen megkérem haza dob!

Itt ránéztem az említett személyre aki csak egy aprót bólintott.

-Jól van akkor otthon találkozunk. Szia. -köszönt el barátnőm majd kinyomta a telefont.

-Hát akkor gyere Kate az autóm ott áll a park előtt- szólalt meg Niall.

Annyira kedvesen bánt velem, hogy nem volt szívem elmondani a fogadást de fáj , hogy csak szünet végéig lehetünk együtt ami még két hét. Beszálltunk a kocsiba és elindultunk. Egy nagy vas kerítés előtt álltunk meg kb. harminc perc múlva. Egy nagyon szép lakáshoz lépkedtünk közelebb. Nem volt nagy olyan éppen kényelmes nagyságú.

Szép kertben sétáltunk végig mígnem elértünk egy fa bejárati ajtóhoz. Niall közelebb lépett és kinyitotta.

-Itt te laksz egyedül? -Kérdeztem tőle a nappali ajtófélfájának dőlve.

-Igen és a mellettem lévő házban Zayn és a másik oldalon Liam. Liam mellet lakik együtt Harry és Lou.

-Hogy-hogy te egyedül laksz?- Léptem hozzá közelebb.

-Hát....jó kérdés! Nem tudom. Zayn elégé zárkózott nem akart együtt lenni senkivel,Liam a barátnőjével lakik együtt

,Harry és Louis pedig csak egymással voltak hajlandó lenni. Így hát én itt maradtam egyedül. Ezért örülök, hogy most te itt vagy.- Láttam rajta hogy elpirult.

-Jaj de aranyos vagy-néztem bele mélyen a szemébe.

Kellemes érzés áradt szét a testembe , Soha nem éreztem még ilyet. Mintha ezer és ezer pillangó repkedne a hasamba.

Minden porcikám őt kívánta és elvesztem szemében. Abban a reménnyel teli, csillogó kék szemében. Biztonságban éreztem magam mellette de ami fontosabb boldognak. „Szerelmes vagyok! Nem, beszélsz hülyeségeket! Nem lehetsz szerelmes!”

Próbáltam leállítani a szívem és az agyam közötti vitát. Újra vissza tértem a földre és erősen magamhoz öleltem Niallt.

Valahogy úgy éreztem muszáj megölelnem. Biztos meglepődött, mert pár másodperc múlva ölelt csak vissza. Mélyen beszívtam édes illatát majd óvatosan eltoltam magamtól.

* Niall *

Olyan édes volt ahogy hirtelen magához ölelt. Először nem tudtam mire vélni majd rájöttem hogy ez a pillanat életem legszebb pillanatai közé tartozik. Vissza öleltem és éreztem , hogy akár őrökké így tudnék maradni.

*Kate*

Újra a szemébe néztem , majd megszólaltam.

-Merre találom a fürdőt?

-Balra a második ajtó.-Mutatott a hosszú folyosó felé. Elindultam, majd beléptem a fürdőbe. Hatalmas káddal találtam szembe magam. Alig vártam már hogy beleüljek és elmerüljek a hab hegyek között. Miután megfürödtem rájöttem hogy a ruhámat nem húzhatom vissza. Magamra tekertem egy törülközőt majd megkerestem Niallt.

-Ké....Kérhetek egy pólót és egy gatyát?
-Öhm,,persze.-Gyorsan elfordult, mert ugyan úgy kínos volt neki, mint nekem!
-Itt egy póló, megy egy rövid nadrág.
-Köszönöm szépen.- Vissza battyogtam a fürdőbe és magamra húztam Niall ruháit.

Fekete koktél ruhámat egy szatyorba csomagoltam.

-Merre felé fogok aludni?-Kérdeztem vissza érve a nappaliba.

-A vendégszobában. Ja még meg se mutattam. Gyere utánam! Te itt fogsz aludni.-Nyitott be egy igen barátságos szobába.

-Én a fürdővel szembe lévő szobában. Hát akkor hagylak aludni biztos fáradt vagy! Jó éjszakát. -Jött oda hozzám magához ölelt majd a hajamba nyomott egy puszit.

-Neked is.-köszöntem el.

Niall távozott én meg bele bújtam a frissen vetett ágyba. Álmos voltam de nem tudtam aludni. Olyan egyedül voltam. Átfutott az agyamon egy ötlet, felálltam majd egy ajtó felé vettem az irányt. Bekopogtam de válasz nem jött! „Biztos már alszik” Annyira pofátlannak tartottam magam de az álmosság eluralkodott rajtam. A nagy francia ágy felé vettem az irányt majd bebújtam a fiú mellé. Szerencsémre nagy ágy volt így nem is annyira kínos. Hallottam, hogy szuszog majd rá pár percre elnyomott az álom.

Reggel arra keltem, hogy valaki az arcomat simogatja. Lassan elkezdtem kinyitni a szememet és mily meglepő módon Niall pislogott előttem egy Melegítő szerkóval a kezében.

-Jó reggelt virágszál. Nem zavar, hogy az ágyamba fekszel? Megdörzsöltem a szemem majd felültem.

-Jaj tényleg, ne haragudj csak este nagyon egyedül éreztem magam ezért gondoltam átjövök. Remélem nem baj!

-Nem, dehogyis! Jó volt arra kelni,hogy a lábad a számba van!

-Uhh booooocsi! Sajnálom!

-Jól van megértelek. Néha én is így vagyok csak engem nem vár egy csaj a vendégszobába. Mind egy. Csináltam reggelit, kérsz?

-Persze, farkas éhes vagyok.-Elmentem felhúzni az újonnan kapott melegítőmet majd bementünk a konyhába ahol már megvolt terítve.

-Óha, ezt mint miattam?-Kérdeztem az asztalhoz ülve.

-Részben,,,,Tudod amikor felkeltem még mélyen aludtál. Nem akartalak felébreszteni. Felöltöztem aztán bekapcsoltam a TV-t. Közben eszembe jutott, hogy enni kéne valamit így hát bejöttem és elkezdtem rántottát csinálni de gondoltam te is éhes leszel szóval csináltam kettőnknek, megterítettem és elmentem felébreszteni a hercegnőt.-Mondta majd letette elém a tálat.

Niall szedett nekem majd magának is.

-Köszönöm, nagyon finom volt.-Mondtam majd megtöröltem a számat.

-Nincs mit. Akkor mikor akarsz haza menni?

-Nem tudom, egyáltalán mennyi az idő?

-Fél tizenegy van.

-Okés, telefonálok egyet ha nem baj!