Halihó*.*
Bocsánat a késésért, csak hát a hülye felvételi!! :/
Szóval mivel ez az utolsó előtti rész úgy gondolom, hogy ideje megköszönnöm, mindent!
Köszönöm azoknak akik itt voltak, és támogattak:3
Szeretlek titeket:)
A rövid történetekről annyit, hogy valószínűleg amíg nem jön az utolsó rész addig fogok feltenni párat!
Na de elég a pofázásból, jó olvasást :3 ! ♥
-Nem
jössz mostanában Londonba? -Kérdezte.
-Nem! Miért?
-Régen találkoztunk. -Titkolódzott.
-És hirtelen Kate hiányod lett? -Nevettem.
-Nem, mármint ne értsd félre! Csak hiányoznak a beszélgetések, meg minden.
-Értem.
-Szóval akkor nem? -Kérdezte. Hangja tele volt reménnyel.
-Nem. -Húztam el a számat, mintha csak látná.
- És nem is tudunk találkozni?
- Jövő héten azt hiszem szabad vagyok. -Igaz, régen láttam Sophiet és nagyon hiányzott de rendkívül furcsa volt, hogy ilyen hirtelen keresett meg!
-Akkor mit szólnál ha elmennénk síelni?
-Hát, mit veszthetek rajta?! Okés. -Mosolyogtam.
-Akkor még beszélünk. Szia. -Tette le gyorsan a telefont.
~ Niall ~
-Jobban van? - Hallottam Sophie hangját az ajtóm elől.
-Nem! Miért?
-Régen találkoztunk. -Titkolódzott.
-És hirtelen Kate hiányod lett? -Nevettem.
-Nem, mármint ne értsd félre! Csak hiányoznak a beszélgetések, meg minden.
-Értem.
-Szóval akkor nem? -Kérdezte. Hangja tele volt reménnyel.
-Nem. -Húztam el a számat, mintha csak látná.
- És nem is tudunk találkozni?
- Jövő héten azt hiszem szabad vagyok. -Igaz, régen láttam Sophiet és nagyon hiányzott de rendkívül furcsa volt, hogy ilyen hirtelen keresett meg!
-Akkor mit szólnál ha elmennénk síelni?
-Hát, mit veszthetek rajta?! Okés. -Mosolyogtam.
-Akkor még beszélünk. Szia. -Tette le gyorsan a telefont.
~ Niall ~
-Jobban van? - Hallottam Sophie hangját az ajtóm elől.
Gyorsan
letöröltem könnyeimet elázott arcomról,
hogy legalább ezzel ne terheljem őket, majd vártam,
hogy bejöjjön.
-Hogy vagy? -Nyitott be a sötét szobába és helyet foglalt mellettem az ágyon.
-Hogy vagy? -Nyitott be a sötét szobába és helyet foglalt mellettem az ágyon.
-Voltam
már jobban is. - Vettem fel a már jól megszokott
álarcot és úgy mosolyogtam a lányra.
-Ha szeretnél róla beszélni, megtalálsz lent. -Adott át egy teát ami kicsit meleg volt, bár nem bántam.
-Azt mondták az idő begyógyít mindent! -Törtem meg amikor már majdnem becsukta maga mögött az ajtót.
-Hogyan? -Nézett eléggé furcsa arccal.
-2 éve, hogy elment. Mégis a léptei, a szavai, az érintései égetik maguk után az utat. Még ma is hallom néha ahogyan azt mondja „ szeretlek” . -Magyaráztam, és közben próbáltam nem úgy beállítani magam, mintha teljesen bolond lennék.
-Niall, ugye most nem azt mondod, hogy még mindig Katen jár az eszed? -Ült le mellém.
-Nem tudom. Eddig minden rendben volt. Nem gondoltam rá. Túl voltam rajta. De most pár hete megint hiányzik. Fogalmam sincs miért! Úgy látszik, jöhetett bármilyen lány, őt sose lehet elfelejteni. -Nevettem fel kínomban, most a fájdalom erősebb volt mint eddig.
-Hiányzik. -Suttogtam magam elé megsemmisülve.
-De már két éve elment. -Értetlenkedett. Hát ige, Sophie-nak könnyű volt. Őt soha nem próbálták elvenni Zayntől. Én egyáltalán nem vagyok rossz indulatú, sőt. De amikor rájuk nézek és éppen csak megcsókolják egymást, a gyomrom fordul fel tőlük Ez most elég bunkón hangzik. De nem tőlük hanem Kate hiánya miatt. Két év. Két éve emésztem magam. Egyszerűen soha nem tudom majd elfelejteni! Ő már biztos elvan a saját életével és élvezi is. Amíg én felveszem a mosolyom majd kilépek a sok lány közé akik sikítozva fogadnak. Mert látnak egy ideállt, akit a fodrászok, stylistok és egyéb külsővel foglalkozó ember kreált.
De egyikük sem törődik a belsővel. Kate különleges volt. És még mindig az.
-Tudom. -Csak ennyi jött ki a torkomon. Tudom. Elfogadni, megérteni dolgokat nagyon nehéz, főleg ha azokhoz ennyire ragaszkodunk.
Sophie kiment a szobából, mikor már nem szóltam egy jó ideje. Hátra dőltem az ágyamon és elkezdtem újra elemezni magamban azt, amit már napok óta gondolok.
~ Zayn~
-Na? -Néztem fel Sophiera amikor végre kijött Niall szobájából.
-Kate. -Mondta nemes egyszerűséggel.
-Ahj,,,,de hát két éve! -Nézte Louis a TV-t de úgy látszik ő is csak bambult. Mind az ötünket megviseli ha az egyikünk szomorú. De Niall baja ellen nagyon nem volt mit tenni. Vagy mégis?
-Sophie nem úgy volt, hogy te mész Kate-vel síelni? -Jutott hirtelen eszembe azt hiszem a két év alatt a legjobb ötlet.
-De! - Láttam, hogy nem esik le egyikőjük nem sem.
-Befejeznéd az önelégült mosolygást, és velünk is megosztanád az ötleted? -Türelmetlenkedett Liam.
-Ha Niall találkozni akar Kate-vel akkor találkozni is fog vele. Szerintem Kate is csak játssza, hogy jól van. Mindenki tudja, hogy mi volt ez köztük...
-Nem csak szerelem. Ez sokkal több volt! -Szólt Harry a szavamba és azt hitte most olyan nagyon okos.
-Igen, szóval szervezünk nekik egy titkos randit. Senkinek nem szólunk rajta. Sophie te intézd el, hogy Kate december 20.-ra legyen a kis nyaralónkba a hegyekben. Niall meg bízzátok csak rám! - Futottam végig a tervemen.
-milyen vicces lenne ha szerveznénk egy esküvőt is. -Nevetett Harry. Nem tudom, hogy ő mit tart ebben viccesnek. Viszont a kimondott szavak után mindenki elhalkult és csendben gondolkozott. Össze találkozott a tekintetem Liamével aki csak kacsintott én pedig vettem a célzást.
-Akkor kezdjük meg az akciót. -Tapsoltam kettőt. Liam a telefonhoz sietett és ügyeket kezdett intézni. Louis répát evett továbbra is a TV-t bámulva Harryvel. Hát ennyit róluk. Sophie gyorsan írt egy SMS-t Kate-nek a részletekről, én pedig bementem Niallhöz, hogy elmondjam neki, elutazunk a hétvégére.
-Ha szeretnél róla beszélni, megtalálsz lent. -Adott át egy teát ami kicsit meleg volt, bár nem bántam.
-Azt mondták az idő begyógyít mindent! -Törtem meg amikor már majdnem becsukta maga mögött az ajtót.
-Hogyan? -Nézett eléggé furcsa arccal.
-2 éve, hogy elment. Mégis a léptei, a szavai, az érintései égetik maguk után az utat. Még ma is hallom néha ahogyan azt mondja „ szeretlek” . -Magyaráztam, és közben próbáltam nem úgy beállítani magam, mintha teljesen bolond lennék.
-Niall, ugye most nem azt mondod, hogy még mindig Katen jár az eszed? -Ült le mellém.
-Nem tudom. Eddig minden rendben volt. Nem gondoltam rá. Túl voltam rajta. De most pár hete megint hiányzik. Fogalmam sincs miért! Úgy látszik, jöhetett bármilyen lány, őt sose lehet elfelejteni. -Nevettem fel kínomban, most a fájdalom erősebb volt mint eddig.
-Hiányzik. -Suttogtam magam elé megsemmisülve.
-De már két éve elment. -Értetlenkedett. Hát ige, Sophie-nak könnyű volt. Őt soha nem próbálták elvenni Zayntől. Én egyáltalán nem vagyok rossz indulatú, sőt. De amikor rájuk nézek és éppen csak megcsókolják egymást, a gyomrom fordul fel tőlük Ez most elég bunkón hangzik. De nem tőlük hanem Kate hiánya miatt. Két év. Két éve emésztem magam. Egyszerűen soha nem tudom majd elfelejteni! Ő már biztos elvan a saját életével és élvezi is. Amíg én felveszem a mosolyom majd kilépek a sok lány közé akik sikítozva fogadnak. Mert látnak egy ideállt, akit a fodrászok, stylistok és egyéb külsővel foglalkozó ember kreált.
De egyikük sem törődik a belsővel. Kate különleges volt. És még mindig az.
-Tudom. -Csak ennyi jött ki a torkomon. Tudom. Elfogadni, megérteni dolgokat nagyon nehéz, főleg ha azokhoz ennyire ragaszkodunk.
Sophie kiment a szobából, mikor már nem szóltam egy jó ideje. Hátra dőltem az ágyamon és elkezdtem újra elemezni magamban azt, amit már napok óta gondolok.
~ Zayn~
-Na? -Néztem fel Sophiera amikor végre kijött Niall szobájából.
-Kate. -Mondta nemes egyszerűséggel.
-Ahj,,,,de hát két éve! -Nézte Louis a TV-t de úgy látszik ő is csak bambult. Mind az ötünket megviseli ha az egyikünk szomorú. De Niall baja ellen nagyon nem volt mit tenni. Vagy mégis?
-Sophie nem úgy volt, hogy te mész Kate-vel síelni? -Jutott hirtelen eszembe azt hiszem a két év alatt a legjobb ötlet.
-De! - Láttam, hogy nem esik le egyikőjük nem sem.
-Befejeznéd az önelégült mosolygást, és velünk is megosztanád az ötleted? -Türelmetlenkedett Liam.
-Ha Niall találkozni akar Kate-vel akkor találkozni is fog vele. Szerintem Kate is csak játssza, hogy jól van. Mindenki tudja, hogy mi volt ez köztük...
-Nem csak szerelem. Ez sokkal több volt! -Szólt Harry a szavamba és azt hitte most olyan nagyon okos.
-Igen, szóval szervezünk nekik egy titkos randit. Senkinek nem szólunk rajta. Sophie te intézd el, hogy Kate december 20.-ra legyen a kis nyaralónkba a hegyekben. Niall meg bízzátok csak rám! - Futottam végig a tervemen.
-milyen vicces lenne ha szerveznénk egy esküvőt is. -Nevetett Harry. Nem tudom, hogy ő mit tart ebben viccesnek. Viszont a kimondott szavak után mindenki elhalkult és csendben gondolkozott. Össze találkozott a tekintetem Liamével aki csak kacsintott én pedig vettem a célzást.
-Akkor kezdjük meg az akciót. -Tapsoltam kettőt. Liam a telefonhoz sietett és ügyeket kezdett intézni. Louis répát evett továbbra is a TV-t bámulva Harryvel. Hát ennyit róluk. Sophie gyorsan írt egy SMS-t Kate-nek a részletekről, én pedig bementem Niallhöz, hogy elmondjam neki, elutazunk a hétvégére.