Összes oldalmegjelenítés

2012. május 30., szerda


7.) Fejezet

Sziiiiasztok Manók:)
Köszönöm szépen a rengeteg visszajelzést! A komikat, a látogatókat. Imádlak titeket ti vagytok a legjobbak!♥
Ne haragudjatok rám...de nem leszek 1 hétig:(
Elutazom..de mihelyst visszajöttem írok nektek ígérem!
Addig meg híreszteljétek;)
Mire hazajövők sok-sok kommentel várjatok:P
Na befogtam a csőrömet, és itt a rész!:)
Ui.: Bocsi  ha esetleg foci rajongó vagyxD




Mintha most ő is gondolkodásba merült volna.
Nem beszélgettünk többet az út alatt.
Leparkolt a házunk előtt majd felém fordult.
Pár percig csak néztük egymást de egyikünk sem szólalt meg.
Én éreztem, hogy most látom őt utoljára, neki a szemében meg a remény csillogott.
-Nem akarsz bekísérni? -kérdeztem végül én.
-Nem, zavarnék!
-Dehogyis. Nyugodtan gyere be.-Azzal kiszálltam a gépjárműből és Niall oldalára siettem.
Ő is kiszállt,majd együtt elindultunk befelé.
Nem tudtam igazából, hogy jó ötlet-e bemutatni őt amikor csak egy BARÁTOM utána majd magyarázhatom ki magam.
Kinyitottam a bejárati ajtót majd bevártam Niallt és együtt a nappaliba léptünk be.
-Sziasztok. -Köszöntem a szobában ülő családnak.
-Szia....Sziasztok?-Lepődött meg Mary néni hátra fordulva a kanapéról.
-Jó napot -szólalt meg félénken Niall.
Szerettem Johnt és Maryt , mert nem olyanok voltak mint a többi begyöpösödött 50 körüliek. Nagyon jól el lehetett velük játszani, beszélgetni és mindent de tényleg minden hülyeségbe benne voltak.
Itt hirtelen beugrott egy kép anyáról és apáról amint együtt játszunk otthon. Eszembe jutott anya gyönyörű kék szeme és hosszú szőke haja ahogyan abba a csodás mosolyába beszökik egy kis huncutság. Apa borostás arca és elragadó mosolya is betörte magát a gondolataimba.
Annyira hiányoznak!
Ahogyan anya épp a buktát süti és apa az ebédlő asztalnál olvassa a reggeli újságot. Amikor anya esti mesét olvasott, apa mindig ott ült egy széken, várta,hogy elaludjak. Nyomtak mindketten egy-egy puszit az arcomra majd kimentek. Amikor kint a kertbe futkározunk és egymást locsoljuk. A medencés szerencsétlenkedéseink. Télen a hógolyózások.
Apa, mikor ősszel a levelek között fürdetett meg.
Anya mikor egymást festettük ki, én voltak a kis hercegnő ő pedig a királynő.
- Kate, minden rendben?- Jött oda Justin az unoka öcsém és átölelt.
-Persze, minden okés. „Nem egyáltalán nincs rendben semmi!” Belül ordítottam de kifelé egy kedves mosolyt küldtem.
Én még mindig ott álltam a nappali bejáratánál Justinnal és láttam, hogy Niall nagyon is elvan az idősebbekkel.
-Kate, drágám gyere te is ülj le ide.-Szólt John és megpaskolta maga mellet a helyet, jelezve, hogy oda ülhetek. Beszélgettünk sok mindenről. Kiderült,hogy Niall imád enni, ekkor az ételekről beszélgettünk.
-Megyek lefektetem Justint.- Kapta fel nénikém a kis cukor falatott és indult meg vele az emelet felé.-Elég későre járhat. -Jegyeztem meg halkan.-Gyerekek meccs van! -Pattant fel bácsikám. Igen, imádja a focit. Tiszta beteges már...Mivel nem volt kedvem társalogni az unalmas sportról, Niallel felmentünk a szobámba.
Beléptünk a babarózsaszín helyiségbe ami fehér-rózsaszín bútorokkal volt berendezve. Egy hatalmas ablak volt az ajtómmal szembe, az ablakom alatt egy fehér ágy hevert ami virágmintás ágyneművel volt lefedve. Mellette a kis éjjeli szekrényem amitől pár lépésnyire a ruhás komódom  volt.
-Íme szerény kis hajlékom. -Vezettem be a fiút akin először egy kis undort véltem felfedezni de utána mintha ő is megkedvelte volna.
Helyett foglaltunk az ágyamon és néztük egymást...mintha mindketten a másiktól vártuk volna a következő lépést.



7 megjegyzés:

  1. Szia!
    Nekem eddig NAGYON tetszik! Alig várom a következő részt! :D

    VálaszTörlés
  2. Nagyoon jó :) <3 ne halgass azokra,akiknek nem tetszik csak féltékenyek :DD siess majd a kovivel :Dam jooo utat ^^ (vicsi irta xd)

    VálaszTörlés
  3. jó lett :DD várom a következő fejezetet :DD xxx

    VálaszTörlés
  4. szuper vagy drágám :D ♥ Emma

    VálaszTörlés